Június - 2017 г.
Ke Sz Cs Sz Va
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Важных новостей нет!


JEMELJAN UKRAINCEV EMLÉKTÁBLÁJÁNAK FELAVATÁSA

Az Orosz Külügyminisztérium 200 éves fennállása alkalmából tartott rendezvények keretében 2002. június 7-én a magyarországi Orosz Nagykövetség és az Orosz Kulturális Központ Jemeljan Ukraincev sírjának helyén, az egri szerb templomban (Vitkovics utca 32.) felavatta a híres orosz diplomata emléktábláját.

J. Ukraincev (1640-1708) jelentős szerepet játszott az orosz állam és Nyugat-Európa (Ausztria, Lengyelország, Svédország, Dánia, Hollandia), illetve Törökország közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtésében (jelen volt az 1700-as konstantinápolyi békeszerződés aláírásakor).

1689 és 1699 között a Külügyi Hivatal vezetője volt.

1708-ban, I. Péter utasítására, követként érkezett II. Rákóczi Ferenchez, hogy kibékítse őt az osztrák uralkodóval.

J. Ukraincev még ugyanabban az évben súlyos betegségben elhunyt. Eger városában temették el ünnepélyes keretek között.

Az Orosz Kulturális Központ kutatómunkája során feltárt magyar levéltári dokumentumok is megerősítik, hogy J. Ukraincevet az egri szerb templomban temették el.

Az emléktábla avatásán, amelyről a magyar és orosz sajtó is tájékoztatást adott, részt vett az orosz nagykövet és a magyarországi Orosz Kulturális Központ igazgatója, továbbá Eger polgármestere, a magyar Külügyminisztérium és a magyarországi Szerb Ortodox Püspökség képviselői, a magyar-szerb vegyes történészbizottság magyar képviselői, illetve egyéb közéleti személyiségek.

A díszvendégek beszédeikben kiemelték, hogy ez a jelentős történelmi esemény arról tanúskodik, hogy mindkét ország kölcsönösen törekszik a jószomszédi viszony kiépítésére.



A templom belseje



Ikonosztáz



A szerb egyházközség anyakönyve. Feljegyzés I. Sándor orosz cár Egerben tett látogatásáról (1821. máj. 6-7.).


Régi sírok a templom területén


ALEKSZANDRA PAVLOVNA ROMANOVA NAGYHERCEGNŐ SÍRKÁPOLNÁJA

Alekszandra Romanova nagyhercegnőnek, I. Pál cár lányának sírkápolnája Budapesttől 13 kilométerre, északra található Ürömön. (Üröm, Alekszandra Pavlovna köz 1.)

1799-ben, 16 éves korában Alekszandra feleségül ment a Habsburg-dinasztia tagjához, I.(II.) Ferenc, Ausztria és a Szent Római Birodalom uralkodójának fivéréhez, a 23 éves József Antal főherceghez (1776-1847), akit 1795-ben kineveztek Magyarország császári helytartójává. 1800 januárjában az ifjú pár Bécsből Budára érkezett. A helyi lakosság, ahogy erről a történelmi dokumentumok tanúskodnak, mély tisztelettel fogadta őket. Alekszandra nagyhercegnő rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a magyarok között.


Részlet I. Pál cár gróf Razumovszkij követnek írt rendeletéből

Alekszandra város környéki kocsikázásainak legkedveltebb helyszíne József nádor ürömi birtoka volt, ahol a fiatal házaspár egy nyári rezidenciát szeretett volna felépíteni. Tervük azonban nem valósulhatott meg. 1801 márciusában Alekszandra Pavlovna egy kislányt hozott a világra, aki szinte rögtön a születése után meghalt. 1 héttel később gyermekágyi lázban Alekszandra Pavlovna is elhunyt.

Az ürömi sírkápolnát Heppe Szaniszló udvari építész tervezte, József nádor felkérésére. 1803-ban Andrej Szamborszkij protoijerej, Alekszandra Pavlovna gyóntatóatyja, aki Magyarországra is elkísérte a nagyhercegnőt, felszentelte a kápolnát, amely ezzel birodalmi rangot kapott, vagyis a Romanov-dinasztia családi temploma lett. A kápolna elöljáró lelkészeit közvetlenül az Orosz Pravoszláv Egyház Vezető Szent Szinódusa jelölte ki. Azok a papok, diakónusok és kórustagok, akik itt szolgáltak a 19. században és a 20. század első felében, a templomhoz tartozó területen vannak eltemetve.

A 19. században a kápolnát európai utazásai során két orosz uralkodó is meglátogatta – I. Sándor és I. Miklós. A kápolna belsejét többször is átalakították. Az ikonosztáz, amely a templom közepén helyezkedik el, III. Sándor cár ajándéka volt – 1883-ban Alekszandra Pavlovna születésének 100-ik évfordulójára állították fel.

1926-ban, utolsó lelkészének halála után a kápolna és annak teljes berendezése, beleértve az ereklyéket és a könyvtárat is, amely különböző adatok szerint 3000-6000 kötetet számlált, gazdátlanul és őrizetlenül maradt. A könyvtár alapját Alekszandra személyes gyűjteménye képezte, melyet a nagyhercegnő Oroszországból hozott magával. Ezek nagyrészt ószláv valamint orosz nyelvű filozófiai és természettudományi munkák, illetve szépirodalmi és egyházi művek voltak. Az elkövetkező években a könyvtár elveszett és a felkutatására irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel.

Az épület és a hozzá tartozó terület elhagyatottsága következtében a 70-es és 80-as években megnőtt a betörések száma. Az egyik betörés alkalmával szentségtörő módon a koporsót is feltörték – ezután meghozták a döntést: Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő földi maradványait ideiglenesen áthelyezik a Habsburgok családi kriptájába, a budai Várba.

Az ürömi kápolna újjáépítése 2001-ben kezdődött meg – ekkortól tartanak ott újra rendszeresen istentiszteleteket.

Az orosz és a magyar fél közös erőfeszítéseinek köszönhetően a templomot 2004-re sikerült teljes egészében újjáépíteni.

2004. szeptember 11-én a nagyhercegnő földi maradványait szertartás kíséretében újratemették – Alekszandra Romanova hamvai visszakerültek Ürömre.

Ezen a kiemelkedően ünnepélyes rendezvényen, amelyen orosz honfitársakból és magyarokból álló prominens közönség gyűlt össze, díszvendégként részt vettek a magyar kormány képviselői, a magyar parlament küldöttei, számos Magyarországon működő – többek közt a katolikus, pravoszláv, örmény, szerb, bolgár és román – egyház magas rangú képviselői, valamint a Romanov és a Habsburg család tagjai.

Az orosz pátriárka, II. Alekszij nevében Üröm polgármesterét, Laboda Gábor országgyűlési képviselőt a templom újjáépítéséhez nyújtott anyagi hozzájárulásáért Szergij Radonyezsszkij-érdemrenddel tüntették ki.

A szertartás egyik kiemelkedő momentuma az volt, mikor a magyarországi orosz nagykövet, Valerij Muszatov átnyújtotta az ürömi templomnak F. Bognyevszkij „ Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő portréja” c. festményének másolatát. A kép a nagyhercegnő sírboltjának bejárata felett tekinthető meg.

Az eredeti festményt a II. világháború idején ellopták a nácik, de 2003-ban egy mecénás, J. Rotschild megvette egy londoni árverésen és odaajándékozta Vlagyimir Putyinnak, Oroszország elnökének. A másolatot az orosz nagykövetség kérésére az Orosz Múzeum készítette el, az Orosz Külkereskedelmi Bank támogatásával.

A szertartás díszvendégeinek beszédében a központi gondolat a következő volt: az ürömi templom újjáépítése az orosz-magyar kapcsolatok mély történelmi gyökereiről tanúskodik.

Az ürömi rendezvényhez kapcsolódóan a budapesti Orosz Kulturális Központban dokumentumfotó-kiállítás nyílt az Orosz Külügyminisztérium Történeti-Dokumentációs Osztályának anyagából valamint magyar levéltári, könyvtári és múzeumi anyagokból – a kiállítás az orosz-magyar kapcsolatok történetének e híres fejezetét mutatta be.

Az ürömi kápolna különlegessége abban rejlik, hogy nincs állandó parókiája. Azonban minden szombaton 10 órakor istentiszteletet tartanak benne, majd a kriptában könyörögnek Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő lelki üdvéért. Az istentiszteletek idején a kápolna nyitva áll minden hívő és nem hívő előtt.

Erről a dinasztikus házasságról és Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő kápolnájáról a Magyarországon élő Oleg Volovik könyvében lehet részletesen olvasni.
A könyvbemutatón, amelyre 2005 novemberében a Magyar Tudományos Akadémián került sor, Dmitrij Romanovics Romanov nagyherceg és Habsburg-Lotaringiai Mihály főherceg is részt vett.